Utazni csak stílusosan szabad, pláne ha az ember a világ talán legkozmopolitább városából vág neki az útnak. Tanulva a korábbi hibámból, hogy nem lehet slendriánul felöltözni egy transzatlanti járathoz, a New York – Budapest útvonalat ingben, zakóban és “makkos” cipőben kezdtem meg. Bíztam egy lehetséges upgrade-ben, ami azt jelenti, hogy a turista osztályú repjeggyel businessen utazol. Nem könnyű egy ilyet megcsípni, de az American Airlines-nak köszönhetően a közel tíz órás utat kényelemben töltöttem.

Kezdjük az ülésekkel, amelyek ággyá alakíthatóak. Néhány gombnyomás és a lábtartó felemelkedik és megnyúlik, a háttámla lecsúszik, cumi bekap és édes az álom.

Akár tévézni is lehet ilyenkor, hiszen mindenkinek saját bejáratú monitorja van. A szétnyitott laptophoz hasonlító szerkezet egyetlen hibája, hogy érintő-képernyős és miután az ember jól belakik nincs kedve az ágyból felmásznia a képernyőig. Így vagy végig az interaktív térképet nézzük vagy ugyanazt a filmet háromszor egymás után.

A kiszolgálás remek a businessen. Olyan, mintha egy magas kategóriájú hotelben vagy egy haute-cuisine étteremben töltenél el néhány órát. Így tényleg gyorsan repül az idő. A légi utas kísérők többsége nem most szerezte a bizonyítványát, a korosabb, többet tapasztalt hölgyeknek jut a megtisztelő feladat, hogy kiszolgálja az úri népet. Nem is pihennek, folyamatosan hozzák a falatokat. Először egy nedves törlőkendő, majd egy pohár pezsgő, egy kis tál friss zöldség tunkolóval és melegített mogyoró érkeznek. Kár volt még a reptéren benyomni azt az utolsó hotdogot, így mindenből csak kóstolgatok a fedélzeten.

Megterítenek egyenként mindenkinek, porcelán étkészlet és üvegpohár van, a műanyagot itt nem ismerik. Többféle bor közül választok, majd érkezik az előétel, füstölt lazac és saláta, amely már magában laktat a langyos péksüteménnyel együtt, pláne így késő este 10 körül. Az esti indulás Budapestre egyébként remek lehetőséget biztosít, hogy az utolsó new yorki napunkat is kihasználjuk.

Egy nagydarab steak és spenót érkezik, amelynek a végén már gyűröm magamba, nehogy szó érje a ház elejét, hogy otthagyok valamit a tálcán. Édes desszertbort kínálnak, de már így is szédülök a kaliforniai fehér boroktól, úgyhogy passzolom. A hölgyek leszedik az asztalt, szinte megbüfiztetnek, hogy helyet csináljanak a fagyinak.

szinte megbüfiztetnek, hogy helyet csináljanak a fagyinak…

Azt gondoltam, hogy egy papírdobozos jégkrémet dobnak majd az asztalra, de ehelyett egy zsúrkocsi robog oda mellém. A kehelyben egy hatalmas adag vanília fagyi olvadozik, nekem meg csak mutogatnom kell, hogy mit szórjanak még rá. Meggybefőtt, mogyoró reszelék, csokiszósz kerül a koleszterinbombára, a tejszínhab opcionális.

A desszert közben összehaverkodom a mellettem ülő amerikai nővel, aki férjével és anyósával utaznak Budapestre. Magyar gyorstalpalót tartok az egykor stewardessként dolgozó közel ötvenes hölgynek. Két oldalt írtunk tele a budapesti nevezetességekkel és az étterem ajánlókkal. Ekkor az egyik fiatalabb, nagyon csinos és mindig mosolygó Janette térdel mellém és ő is néhány pesti ajánlatot kér, hiszen először járnak ők is Budapesten és egy egész napjuk van a következő gép indulásáig. Felírok neki is néhány éttermet, néhányról lebeszélem. Ezek után mint a kezes bárány olyan lett. Hozott még egy pohár pezsgőt a jó tanácsért cserébe és fél tucatszor köszönte meg azt az óriási segítséget, amit neki nyújtottam. Not at all! – mondom neki már kicsit becsiccsentve. Nem hiába, a túlzások földjéről szálltunk fel.

Felteszem a fejemre a zajmentes fülhallgatót, magzatpózba vágom magam és szundi. Reggel a friss pékárú és gőzölgő kávé illatára ébredek. Na jó, ez egy barokkos túlzás volt, de a reggeli már az asztalon várt. A kávé nem vízízű, tejport is látott és rendes bögrében hozzák nem egy hőálló papírpohárban, mint néhány sorral mögöttem. 

Hamarosan landolunk, majdnem teljesen kipihenten szállok le liszteferihegyen. Élmény volt így utazni! Ezentúl csak így szeretnék hosszú távon repkedni.

9 érv az American Airlines mellett NYC és BUD között

Címkék: american airlines, NEW YORK, repülés